Rovno na obsah Rovno na menu
Menu
Obec Moča
ObecMoča
Dunamocsközség

Helyrajzi Múzeum

A Dunamocsi Múzeum  2003. október 6-a, megnyitása óta várja az érdeklődő látogatókat.

A   Molnár   utca   sarkán,   az   egykori   jegyzői   lakban   (később községháza) kapott  helyet. Az önkormányzat az L alakú épületet  felujíttatta,  rendbetetette. Az épülethez  még kisebb park és füves udvar is tartozik.

A múzeum  létrejöttét évekig tartó gyűjtő, rendszerező munka előzte meg. Ez a munka Szeginé Sánta Ilona és szűkebb környezete szorgalmát dicséri. De ne felejtkezzünk el a másik szenvedélyes  gyűjtőről, Orosz Őrsről sem, aki fiatal gimnazistaként gyűjtögette az oktatásügy emlékeit, dokumentumait, hogy ily módon  egy régi osztálytermet alakíthasson  ki a múzeumban.

A fentiekhez  járul még egy „történelmi emlékszoba”, amely Böszörményi János kutató  munkáját  örökíti  meg – okmányok és források képében. Az itt kiállított  dokumentumok, de a múzeum  anyagának egésze is alapul szolgálhat a helytörténet szemléltető  tanításához.

A  Dunamocsi Múzeumban a régi  paraszti  kultúra  színes,  gazdag világával találkozik  a látogató.  Népi  kultúránk tárgyi  és szellemi ter- mékeit  szemlélve feltárul előttünk egy olyan világ amikor  az emberek igazi közösségi szellemben éltek, közel egymáshoz, szoros emberi kapcsolatban, egymást segítve, megbecsülve, egymásra utalva. Láthatjuk, hogy a parasztember keze nyomán  milyen értékek teremtődtek, hisz ő semmit sem hagyott  veszendőbe,  amit a természet adott.  A régi faluközösség  kultúrája  hűen mutatja  milyen nagy szerepe volt régen a családnak,  hiszen  a fiatalok  a legtöbb  esetben  a családon belül  sajátították el  jövendő   foglalkozásukat.  Szinte  beleszülettek  a hagyományba, mindenkinek megvolt  a kijelölt  helye, szerepe.  Az élet rendje diktálta a tennivalókat  napról – napra, évszakról évszakra.

Az egyes termeket  járva ízelítőt kapunk  elődeink gazdálkodási mód- jából,  szokásaiból,  és nem utolsó  sorban  nyomon követhetjük falunk fejlődésének  történetét, a falusi  ember  küzdelmét a megélhetésért,  a fennmaradásért.

E bevezető után lássuk mit is rejtenek a múzeum  falai!

Múzeum

 A múzeum udvara

 

A folyosóra  belépve az 1920–30-as évek színjátszóinak  emlékei, a sportélet, a kézi aratás és cséplés   fotói,    valamint    az  1965-ös nagy árvíz szomorú  dokumentumai lát- hatók.  Bizony  nagyon  is indokolt a szomorú jelző, hisz ekkor  a fél falu víz alá került,  105 ház omlott  össze, 107 pedig súlyosan vagy részben megrongálódott.

A folyosótól jobbra fordulva egy régi osztályteremben találjuk magunkat.  Csokorba szedve  láthatjuk  itt  a katolikus  és a református iskola  egykori  tanítóit,   osztályképeit s  egyéb  oktatással  kapcsolatos segédeszközöket. A II. világháborút megelőző  időkből  találkozhatunk itt Bíró Camilló kántortanító, Fekets László iskolaigazgató,  Fekets Ella és Kornó  Ilona tanítónők nevével.

E  helyiségben  találhatók  még  azok  a fotók,  melyek  falunk  neves személyiségeinek állítanak emléket. Elsőként talán Király Józsefet, a későbbi  pécsi püspököt említem, aki 30 évig élt Mocson.  A török  idők után ő alapítja itt újra a róm. kat. eklézsiát.

Boros Mihály a XIX. század második  felének népszerű  írója. 1839 - 42-e  között volt  a mocsi  református iskola  rektora,   innen  indult  el közéleti  és írói pályája, s írói munkásságát  Mikszáth  Kálmán is nagyra becsülte.

Nehéz  Ferenc – író, újságíró Dunamocs  szülötte.  1951-ben az USA- ba emigrált. Népi ihletésű regényeiben, elbeszéléseiben megrendítő őszinteséggel  ábrázolja  a szegény  néprétegek  kisemmizettségét, mega- láztatását,  s a mindig  fölülkerekedő erkölcsi  fölényét.  Szinte  minden írásán átsüt a szülőföld,  a hazai táj iránti sóvárgása. Hamvait  kívánsága szerint  a helyi köztemetőben szülei mellett  helyezték  el. 

Múzeum

Munkaeszközök

 

Az évenként megrendezendő Nehéz  Ferenc  nap  alkalmából  tiszteleg  a falu az író emlékének.

Csokonai Vitéz Mihály Lillájáról (szül. Vajda Júlia) sem feledkezhe- tünk el, ugyanis miután  Végh Mihály latin műveltségű tudós pap 1843- ban megözvegyült,  Lévai Istvánné  sz. Vajda Júliával 1847-ig éltek Mo- cson.

Ebben a helyiségben láthatók a Rédly-család tagjainak fotói is. Rédly Gyula  dunamocsi  prímási  uradalmi  intéző  leszármazottai ők. Nemesi kúriájuk  – a későbbi „Szekér-ház” maradványai-sajnos már csak a kőfal

– még láthatók  a Duna-parton. Ezt  az egykori  otthont a családtagok „tündérkertnek” hívták.  Joggal,  hiszen  óriási  park,  teniszpálya  vette körül.

Folytassuk sétánkat  a múzeum  további  helyiségeiben!  A folyosótól jobbra  találjuk  a régi  paraszti  konyhát. A  sarokban  áll a jellegzetes

„csikó sporhelt”, a polcokon pedig cserép- és vasedények,  porcelánok, fűszertartók, darálók, lekváros cserépfazekak,  köcsögök,  a tej feldolgozásának és a kenyérsütésnek az eszközei  sorakoznak.

Múzeum

 Falutörténet okmányokban

 

Ezután   a  „tiszta   szoba” fogad bennünket, magasra vetett ágyakkal, hímzett „cihákkal”, böl- csővel. A sarokban  gyer-mekjátékokat találunk,  régi  paraszti  ruhadarabokat, köztük  a fekete menyasszonyruhát, melyet 1920-ig viseltek Dunamocson. A sublóton a vallás-és hitélet emlékeit láthatjuk  az 1800-as évekből.

A   „tiszta    szobával”    szomszédos   helyiségben    kapott    helyet Böszörményi  János  helytörténeti  kiállításának   egy  része,  melyet „Dunamocs  és környékének évszázadai okmányokban és képekben” címmel először 1982-ben láthattak  az érdeklődők. E kiállítást több mint 10 év kutató,  gyűjtőmunkája előzte meg. Böszörményi János Dunamocs  évszázadai  című falumonográfiája  1990-ben  jelent  meg, és elnyerte a Madách Könyvkiadó nívódíját.

A jelenlegi kiállítás négy témaegységet ölel fel:

1. népesedés, településtörténet

2. a falu neves személyiségei

3. hajómalmok, vízimolnárok

4. jobbágysors

A tárlókban eredeti okmányok, forrásmunkák láthatók,  valamint az

1947-es deportálás  dokumentumai. A deportálások elől többen  átszöktek Magyarországra, azonban  így is 69 mocsi került  Csehországba. Az

1948-as év végén kezdődött a kitelepítés Magyarországra. Fertőrákosra nyolc családot, Rajkára pedig kilenc családot telepítettek ki. Itt láthatjuk még az 1919-es néphatalommal kapcsolatos  forrásanyagokat is.

Múzeum

 A „tiszta” szoba

A múzeum  legnagyobb  helyiségében kaptak helyet a kender és a vászon feldolgozásának eszközei. A  régi fehér házivászon  – viselet darabjai sorakoznak itt, mint  a „borjúszájú  ing, a korcos pentő, a vállfoltos ing, táslis bugyogó, etetőkötény”, törülközők, hímzett  párnahajak.

Megtaláljuk itt a Dunán  történő mosás kellékeit: a mosószéket,  suly- kolót,  valamint kézi és gépi mángorlókat, tulipános  ládákat, kézimun- kákat,  s az ezzel kapcsolatos  drukkoló mintákat,  fehér hímzéseket.  A dunai  hajózás  és halászat  eszközei  szintén  figyelemre méltóak.  Valaha két  halásztanya   is  volt  a  falu  térségben.  Különösen elterjedt  volt  a vesszőből  font  vejsze, a varsa, a kézvonóháló, merítőháló „kerítőháló vagy billeg, a vesszőből font tapogató”.

A helyiség jobb oldali végében gyermekjátékok, régi gyermekkocsik, kaloda  – vagyis  járóka  látható.  A  legrégebbi  gyermekkocsi 1878-ból maradt ránk igen jó állapotban.

A helyiség közepén  egy tűzoltó kocsit láthatunk 1902-ből. A mocsi tűzoltószervezet 1893-ban alakult. A falon a tűzoltók fotói, kitüntetései, egyenruhái  sorakoznak.

Múzeum

 Vászonneműk

 Valaha még tűzoltózenekarral is büszkélkedhettek.

Az épülethez  kamra is tartozik. Itt sokféle szántóvető eszköz, földművelő szerszám, s az állattartás eszközei találhatók – lószerszámok, járom, dézsák, gabonaőrlők, szénavágó, gyümölcsaszaló kosarak, pörzsölő, nádfelverő szerszámok,  csuhéból készült szatyrok, méhkasok  stb.

Fellelhetők   itt  a  különféle   mesteremberek (ácsok,  bognárok, kádárok)  szerszámai  is. Külön  figyelmet érdemel  a szövőszék,  a kerekes kút,  az első mosógép  (1950-ból) régi jégszekrény,  melyet  jégveremből hozott tört jéggel töltöttek meg.

A szőlőművelés  és a borászat  eszközei  a múzeum  pincéjében  látha- tók.

Dunamocson a  szőlőtermesztésnek régi  hagyományai vannak.  A borfogyasztás  általános   volt:  ünnepélyek,  menyegzők,   keresztelők, torok  összejövetelei elképzelhetetlenek voltak borivás nélkül.

Múzeum 

A borászat kellékei

 

Különösen Mária Terézia uralkodása idején gyarapodott a szőlőterület. A királynő ugyanis elrendelte  a fák ültetését, faiskolák létesítését, új szőlőfajták meghonosítását.   A  XVIII.   század

közepén  119 mocsi jobbágy  bírt a három mocsi szőlőhegyen  1–7 kapás (egy kapás szőlőterület kb. 120–200 négyszögölnyi) nagyságú szőlővel.

A három szőlőhegy: Mocsolya, Ástványok-Szőlőláb, Homoki hegy. Legelterjedtebb szőlőfajta  a kadarka,  a „juhfarknak” is nevezett  gohér és a kövidinka.

Az 1769-es úrbéri szerződés  ötödik  cikkelye kimondja,  hogy a mocsiak a szőlőhegyek  szőlői után kilencedet és hegyvámot  tartoznak adni az uraságnak.  A hegyvámot  a Mocsolyán  levő urasági dézsmapincébe hordták be.  A  pince  bejáratán  Horatius latin  nyelvű  mondása  volt olvasható: „Így múlik  el a világ dicsősége!”

A szőlőhegyek  rendjét  a Szőlő Hegybéli  Articulusok szabályozták. Az  árokkal,   földhányással   szegélyezett   szőlőhegy   területére   csak  a kapun  keresztül  lehetett  be-és  kimenni.  A  hegybíró  gondoskodott a szabályok  betartásáról.  Szigorúan  büntették, aki „Mustját  vagy  borát Vízzel öszve keveri.” Hasonló sors várt arra is, aki a szőlőben  a „Szőlő Tőnek  akarva vagy Gondviseletlensége miá teszen károkat.”

Jellegzetes,  borászattal kapcsolatos   mocsi  elnevezések:  kármentő, fickó, csontérfa,  félfenekű, lévóka. Itt jegyzem meg, Mocs falucsúfoló- ja: „Jó borivó mocsiak!”

A Dunamocsi Honismereti Múzeumban kiállított  néprajzi tárgyak, s e település történetét feltáró dokumentumok nemzeti kulturális örökségünk  részei. Forrásai  a múlt  feltárásának,  a megtartó  hagyománynak. Az érdeklődő látogatók  győződjenek meg saját szemükkel,  hogy e kis falu hogyan ápolja hagyományait, féltve őrzi ősei örökségét,  s nem utolsó sorban büszke elődei tárgyi és szellemi emlékeire, mert tudja csak ez lehet megtartó  ereje.

Múzeum 

Településtörténet

 

 

Községünk

Október 2023
Po Ut St Št Pi So Ne
25
26 27
28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9
10 11
12 13
14 15
16 17 18 19 20 21 22
23
24 25
26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Kalendár

Po Ut St Št Pia So Ne
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Mobilná aplikácia

Sledujte informácie z nášho webu v mobilnej aplikácii - V OBRAZE.

logo

logoRegionálna rozvojová agentúra Komárno
+421 (0)35 77 33 105
rrakn@rrakn.sk
www.rrakn.sk

logo

 

 

Hulladékgyűjtő udvar

ZBERNY DVOR

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Testvértelepülések

Süttő

sutto

www.sutto.hu

Kocs

kocs

www.kocs.hu

 

OSLI

Címer

http://www.osli.hu/

 

 

paticka-foto
hore