Vadászat

A dunamocsi vadászegyesület története

Mai formájában a vadászegyesület 1952-ben, az ún. nagy szövetkezet megalakulásakor jön létre Dunamocs község kataszteri területén. Tagjai: Fülöp Zsigmond, Gál József, Lajos Árpád, Lajos Jenő. Elődje az 1950-ben az ún. kis szövetkezet létrehozásával keletkező társaság. Tagjai: Boncz István, Fülöp Zsigmond, Gajdoš, Gál József, Klucsár János, Klucsár József, Sánta János, Szuri Vince, Tücsök István és Zámbó Gyula. Lajos Árpád már 1949-ben vadőr, de csak kötelező katonai szolgálatának letöltése után lesz tag. Az alaptagság 1953-ban Kovács Béla, Persei Jenő és Szuri Vince belépésével jön létre. Az egyesület vadászgazdája Lajos Jenő. Az apróvadállomány ezekben az években rendkívül gyér, a nagymértékű vadorzásnak és a háborúnak köszönhetően. A nagyvadállomány ebben az időben még jelentéktelen, mindössze pár darab őzre korlátozódik. Az egyesület 30 vadnyulat és 30 fácánt vásárol vadasítás céljából. A kedvező életfeltételeknek és a gondoskodásnak köszönhetően három év múlva már 150 darabos fácánterítéknek örülhettek. Az első őzbakot Dunamocs területén 1958-ban Lajos Jenő ejtette el.

1956-ban MuDr. Hizsnyan Béla lesz tagja a társaságnak. A vidékünkön kuriózumnak számító vaddisznó első példányát Lajos Árpadnak a kenderföldön sikerül terítékre hoznia 1961-ben. Lajos Árpád, bátyja Jenő, Kovács Béla és Fülöp Zsigmond rendszeresen részt vettek sörétes lövészversenyeken. A párkányi járási versenyeken rendszerint az első de nem ritkán a második, harmadik díjat is elvihették. Bátyja halála után Lajos Árpád lesz az egyesület második vadászgazdája, közel ötven évig. 1965-ben válik az egyesület tagjává Takács Lajos és ebben az évben lövi Lajos Árpád az első dunamocsi szarvasbikát. 1968-ban Brünnben az országos skeet versenyen negyedik helyezést ér el mint a legjobb szlovák lövő. A tagság 1969-ben újabb három taggal bővül, Kiss Lászlóval, Lajos Sándorral és Takács Andrással. 1970-ben csatlakozik ifj. Szuri Vince majd 1973-ban Dávid Lajos. 1971-ben építik a vadászlakot a mocsolyai pincesoron, az építkezés költségének nagy részét élve befogott foglyok eladásából fedezik. Ma ez az egyetlen ép épület a pincesoron. A hetvenes évek első felében lép be az egyesületbe Lajos József.

Az apróvad állománya 1972-ben éri el a maximumot. Ekkor már évente 600 nyulat és fácánt lőnek és fognak. A fogolyállomány már több ezres nagyságrendű, de közös vadászatokon csak 200 körül kerül terítékre, a többit individuális vadászatokon lövik. 1975-ben lesz az egyesület tagja ifj. Kovács Béla, Szalai István, Szalai József és Bábi Ferenc. Az apróvadállomany folyamatosan csökken, de nem a túlvadászat következtében. Okai sokkal inkább a mezőgazdaság gépesítésében, a megnövekedett vegyszerhasználatban és a termesztett növényfajok számának csökkenésében keresendők. A nagytáblás határszerkezet viszont a nagyvadak életfeltételeinek javulását eredményezte. Az őzállomány növekedése már évi három bak kilövését teszi lehetővé.

1979-ben lép be Fülöp Zoltán és testvére ifj. Fülöp Zsigmond, majd 1981-ben csatlakozik a társasághoz Ing. Banai Tóth Pál és 1984-ben ifj. Lajos Sándor. 1985-ben átépítik a lövöldét és elkészítik a vadászkör pályát. Az ekkor még csak tagjelöltek már aktívan részt vesznek a munkálatokban és 1986-ban felvételt nyer a tagságba Füssy Imre, Gál László, Lajos Jenő, Lajos Ernő, ifj. Lajos Árpád, Simon Tibor és Takács Ottó. Kezdetleges lövölde létesül először a mocsolyán a vadászlaknál, majd a zselléragacsos alatt, végül az új az éredűlő mellett a mai helyén. Az új, járási szintű lövöldén 1986-tól 1990-ig országos szintű versenyeket rendeztek. Mind a mai napig évi két járási verseny helyszíne a hazai versenyek mellett.

A dunamocsi vadászok rendszeresen nyernek járási bajnokságot és eredményesen versenyeznek kerületi és országos szinten is. A legjobb eredményt ifj. Kovács Béla 1993-ban éri el: skeet országos bajnokságot nyer 80-ból 77 találattal, de többen is első és másod szintű minősítést szereznek. 1990-ben Ing. Orosz Jenővel és 1993-ban pedig Slezák Pállal, Takács Jánossal, és Ing. Takács Zsolttal bővül az egyesület tagsága.

A kinológia területén Orosz Jenő előbb hannoveri vérebek majd tacskókopók tenyésztésével ér el eredményeket kiállításokon és munkaversenyeken, Füssy Imre pedig drótszőrű magyar vizsla-tenyészettel büszkélkedhet. A legjobb eredményeket kiállításokon, tenyészszemléken Ing. Takács Zsolt éri el simaszőrű magyar vizsláival. Legkomolyabb eredményeit munkaversenyeken szerzi vizsláival. Számos országos szintű verseny mellet két alkalommal is képviseli Szlovákiát vizslás Európa-bajnokságon. 2000-ben Szilas nevű kutyájával csapatban második, Zenit névre hallgató tenyészvizslájával 2008-ban egyéniben kitűnő minősítést szerez.

Szalay Ferenc 1997-ben lesz tagja a társaságnak. 1999-ben lép be az egyesületbe Ing. Fülöp Zsigmond és Lajos Erik, egy évvel később pedig Dávid László, Fülöp Péter, ifj. Fülöp Zoltán, Hajabács Róbert és ifj. Szalai István. A kétezres évektől a terület őzállománya mennyiségben, de különösen trófeaminőségben kiváló. Az elmúlt időszakban bronz- és ezüstérmes bakok mellett négy aranyérmes trófeájú bak került a terítékre. Közülük a legmagasabb pontszámot a 2006-ban Ing. Fülöp Zsigmond által elejtett bak kapta (168 CIC pont), amivel azévi szlovák rekord lett. Előkelő helyezést ért el még két borzkoponya: az egyik a szlovák ranglistán második a másik pedig kilencedik. Említést érdemel még az érdekesség számba menő 2006-ban elejtett nyestkutya. Az utolsó két évben a szervezet kotlósokkal nevelt fácánokkal igyekszik a határ fácánpopulációját növelni. A 2004-ben belépett Lajos Józseffel és a 2006-ban taggá vált ifj. Füssy Imrével, a létszám 28-ra nőtt. A 2024-es évben további fiatal tagokkal bővült az egyesület.

A dunamocsi vadászszervezet a Szlovák Vadászszövetség alapszervezeteként működik idestova hatvan éve. Feladata a vadon élő állatok állományának megtartása, gondozása és a természetes élőhelyek védelme.

Üdv a vadászatnak !